Importance of Black Locust (Robinia pseudoacacia) Foliage in the Extension of the Grazing Season and in the Reduction of Damages Caused by Climate Change (a Review)
الموضوعات :
Andras Halasz
1
(Institute of Animal Husbandry at Szent Istvan University)
Marta Bajnok
2
(Institute of Animal Husbandry Szent Istvan University)
Agnes Suli
3
(Szeged University)
Edit Mikone
4
(Szeged University)
Tamas Schieszl
5
(Szent Istvan University)
الکلمات المفتاحية: digestibility, Foliage forage, Forest grazing, Traditional lifestyle, Semi intensive feeding,
ملخص المقالة :
Forest grazing of cattle, horse and sheep is allowed under certain strict regulations. Black locust forests have major importance amongst domestic forestry (Central Europe), as their habitat are situated on less productive sand soils. In most cases there are no other option than setting trees next to the grazing areas. Black Locust (Robinia pseudoacacia) leaves and the herbage of Gramineae amongst the trees provide excellent supplemental feed at the beginning and in the last period of grazing season. It can be well integrated into rotational grazing system, thus grazing season can be prolonged with two months. Digestibility of black locust is significantly lower than alfalfa because of its high lignin content. The protein level however is remarkably high (20%) during spring. Despite its lower feeding value it is still a considerable forage due to its role as rumen filling feed, and also because other valuable plants also available during forest grazing. Black locust trees contain poisonous compounds in the crust. Such compounds are robiine and fazine. Diverse rangelands with clump act major role in healthy grassland ecosystems. Foliage provides basic forage and shade at once. Ground water usage of trees also discussed as they might be competitors of the basic grassland association.
Ainalis, A. B. and Tsiouvaras, C. N. 1998. Forage production of woody fodder species and herbaceous vegetation in a silvopastoral system in northern Greece. Agroforestry Systems 42: 1-11.
Ayers, A.C. Barrett, R.P. and Cheeke, P.R. 1996. Feeding value of tree leaves (hybrid poplar and black locust) evaluated with sheep, goats and rabbits. Animal Feed Science Technology 57(1-2): 51–62.
Bajnok, M.Torok, G. Resch, R. Buchgraber, K.and Tasi, J. 2011. A termőhely, a gyeptípus és az időjárás szerepe néhány gyep hozamának alakulásában a hasznosítás intenzitásának függvényében. Gyepgazdálkodási Közlemények 2010/2011 pp. 13-18.
Bruno-Soares, A. M. and Abreu, J. M. F. 2003. Merit of Gleditsia triacanthos pods in animal feeding: Chemical composition and nutritional evaluation. Animal Feed Science and Technology 107: 151-160.
Burner, D.M. Pote, D. H. and Ares, A. 2005. Management Effects on Biomass and Foliar Nutritive Value of Robinia pseudoacacia and Gleditsia triacanthosf. inermis in Arkansas, USA, Agroforestry Systems, 65(3): 207–214.
Felker, P. and Bandurski, R.S. 1977. Protein and Amino Acid Composition of Tree Legume Seeds. Journal of the Science of Food and Agriculture 28(9): 791-797.
Gyuricza, Cs. and Borovics, A. 2018. Agrárerdészet. NAIK Könyvek, Gödöllő, 2018. ISBN 978-615-5748-05-9
Heap, B. 2014. Szélsőséges időjárási jelenségek Európában és hatásuk a nemzeti, valamint az uniós alkalmazkodási stratégiákra. EASAC 22. sz. szakpolitikai jelentés, MTA, Budapest 2014., ISBN 978-963-508-708-2
Horton, G.M.J. and Christensen, D.A. 1981. Nutritional value of black locust tree leaf meal (Robinia pseudoacacia) and alfalfa meal. Can. J. Anim. Sci., 61: 503-506.
Hui, A. Marrafa, J. and Stork, C. 2004. A rare ingestion of the black locust tree.
Journal of Toxicology-Clinical Toxicology 42(1): 93-95.
Janko F., Moricz N. and Pappne Vancso J. 2010. Klímaváltozás: Tudományos viták és a társadalomföldrajz feladatai (1. rész). Földrajzi Közlemények, 134(4): 405-418.
Keresztesi, B. 1988. Black locust: The Tree of Agriculture. Outlook on Agriculture 17 (2):77-85.
Palfai, I. 2002. Magyarország aszályossági zónái. Vízügyi Közlemények, LXXXIV. évf. 3. füzet.
Penksza, K. Hazi, J. Tóth, A. Wichmann, B. Pajor, F. Gyuricza, Cs. Poti, P. and Szentes, Sz. 2013. Eltérő hasznosítású szürkemarha legelő szezonális táplálóanyag tartalom alakulása, fajdiverzitás változása és ennek hatása a biomassza mennyiségére és összetételére pannon nedves gyepben. Növénytermelés 62(1): 73-94.
Salata, D. 2009. Legelőerdők egykor és ma, A fás legelők és legelőerdők kialakulásának és hasznosításának emlékei egy öreg-bakonyi (pénzesgyőr-hárskúti) fás legelő tájtörténeti feltárásának példáján keresztül. Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály. Budapest. p. 80.
Stilling, F. Penksza, K.Pajor, F.Tasi, J.Halasz, A.Bajnok, M.Poti, P. and Hajnáczki, S. 2017.Kecskelegelők cönológia vizsgálatai, különös tekintettel a gyepgazdálkodási szempontból fontos növénycsoportokra és cserjék előfordulására pp. 280-281., 2 p. In: Kerényi-Nagy, Viktor; Gyuricza, Csaba; Estók, János; Mezőszentgyörgyi, Dávid; Lakatos, Tamás; Posta, Katalin; Penksza, Károly (szerk.) II. Rózsa- és galagonyakutatás a Kárpát-medencében. Konferencia-kötet : 2nd Rose- and hawthorn research in Carpathian Basin. Proceedings-book. Gödöllő, Magyarország : Szent István Egyetem Egyetemi Kiadó, 2017) p. 283.
Szabo, A. Gribovszki, Z. Jobbagy, E. G. Balog, K. Bidlo, A. Toth, T. 2018. Subsurface accumulation of CaCO3 and Cl− from groundwater under black locust and poplar plantations. Journal of Forestry Research 29 (3) DOI: 10.1007/s11676-018-0700-z
Szabó, A. Kiss, K. Gribovszki, Z. and Toth, T. 2012. Erdők Hatása A talaj és altalaj sóforgalmára, valamint a talajvíz szintjére. Agrokémia és Talajtan 61 (1): 195-209.
Szemethy, D. Orosz, Sz. and Szemethy, L. 2012. Investigation of nutrient content and fermentation of different foliage silages. Review on Agriculture and Rural development, (1): 434-439.
